Mikor fekszel, ő akkor kél.
Egyszer egész, máskor csak fél.
Nincsen tüze, mégis lámpás,
A vándornak szinte áldás.

(hold)




Úton megyen, nem poroz,
Vízen megyen, nem csobog,
Nádon megyen, nem suhog,
Sáson megyen, nem susog,
Eso éri, nem ázik,
Ha fagy éri, nem fázik.

(napsugár)



Sétál ő és botja nehéz,
Vajon ki lehet ez a merész?

(kötéltáncos)



Állatkertből vágyik vissza Afrikába, Indiába.

(elefánt)



Fenn is van, lenn is van,
kinn is van, benn is van,
néma is, zenél is,
lágy is és kemény is,
fehér is, szürke is,
lomha is, fürge is.

(víz)



Ez az állat vicces is, és kedves,
A ő bundája elég ritkán nedves.
Fákon élve nincs sok baja,
Füle bojtos, nincsen farka!
Tudod ki ez?

(koala)




Alszik minden csendesen,
még a Nap is elpihen.
Mint a korom, fekete
Vége leszen reggelre.

(levegő)



Szerelmesek fejéből eltűnik a józanész, nincsen bennük logika,
Szerelemre nincsen gyógyszer, nem segít a ...

(patika)



A szorgalomnak mintaképe,
Szálldogál bibéről bibére,
Őneki ez sosem nehéz,
Kaptárokban gyűlik a méz!

(méh)



Kerek vagyok, mint a labda,
Fogyasztanak száz alakba.
Nyersen esznek, főzve is,
Télen is és nyáron is.
Saláta is, leves is,
Megisszák a vérem is.

(paradicsom)



Szép leányka ül a fán,
piros ruha derekán,
szíve olyan mint a kő.
Tudjátok, ki lehet ő?

(cseresznye)



Idres-bodros az anyja,
Szép szemű a lánya,
Ezereszű a veje.

(szőlő)



Egy kisasszony, egy kalapja,
Mégis ezren laknak alatta.

(mák)



Aki nevemet kimondja
azonnal megsemmisít engem.

(csend)



Nincsen keze, se lába
de a kaput kitárja.

(szél)



Este hosszú, délben kurta, falon néha nagyon furcsa.

(árnyék)



Ha harapom visszaharap,
ha szeretem könnyem fakad.

(torma)



Kifele megy befele áll, befele jön kifele áll,
lefele jön felfele áll, felfele megy lefele áll.

(macska farka)



Ha rám nézel visszanézek,
ha rám nevetsz kinevetlek,
tiszta, igaz és hű vagyok,
kedvedért én nem hazudok.

(tükör)



Reggel négy lábon mászik,
délben két lábon jár,
este meg hármon botorkál.

(ember)



Kivül szúrós, belül sárga,
a közepe ki lesz vágva.
Finom nyersen, finom sütve,
jó szörp is lehet belőle.

(ananász)



Apró, bordó, gömbölyű,
medvének finom nedű.
Nyers, lekvár vagy szörpike,
fogyassz sokat belőle!

(málna)



Se oldala, se feneke,
mégis megáll a víz benne.

(felhő)



Akárhová vitték, mindig fejbe verték.

(szög)



Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér.

(szita)



Két szomszéd lakik egymás mellett.
Mindent látnak, csak egymást nem láthatják.
Ha a tükörbe pillantasz, kitalálod.

(szem)



Csak becsukott szemmel láthatjuk, mi az?

(álom)



Zúgolódom, hangoskodom,
Pedig se szám, se pocakom,
Ami fogam alá kerül,
Megaprítom kegyetlenül,
Le azonban sosem nyelem,
Magam alá eresztgetem.

(fűrész)



Kicsi is, görbe is.
Tüzes még a feje is.

(pipa)



Lába van, de mégse jár,
víz felett visz, nem madár.
Nem rab, mégis láncot hord,
s minden utat összetold.

(híd)



Erdőn oson, völgybe vág,
füle szőrös, foga bárd.
Áldozata számos,
erdei mészáros.

(farkas)



Kecses a teste,
sötét a szeme,
szelíd a tekintete.

(őz)



Mi az: piros, berreg és nehéz lenyelni?

(traktor)



Tarka, de nem virág,
szárnya van, de nem madár,
álló napon a rét fölött száll.

(lepke)



Fejjel alá, lábbal fel,
a kiságyban úgy áll fel.
Tudod mi az?

(hagyma)



Se keze, se lába,
mégis felmegy a padlásra.

(füst)



Csak akkor fárasztó ha nem szereted,
Amit kapsz érte, szükségleted megveheted?

(munka)



Tesznek hozzá, kisebb,
vesznek belőle, nő.

(gödör)



Se keze, se lába,
mégis inget húz magára.

(párna)



Hajó, bár vizet nem látott,
elsimítja a hullámot.

(vasaló)



Vaskobakját szorongatják,
a lábát egy lyukba dugják,
egyszer-kétszer megforgatják,
de sosem táncoltatják.

(kulcs)



Félszemmel benézek,
félszemmel kinézek?

(ablak)